Digitális barangolás a múzeumban 41.

KISBENEDEK TIBOR:
Természet „hímezte” tojások –

Barangolás a Természettörténeti Osztály madártojás-gyűjteményében (II. rész)

Mire jó egy tojásgyűjtemény?

Gyakori kérdés ez általában minden természeti érték gyűjteményről, minek ennyi, miért van ez egyáltalán. A múzeumok nemcsak az ismeretterjesztést szolgálják, hanem kutatóhelyek, így elterjedési adatokat tárolnak és őriznek. Ma már ritka fajokról vagy esetleg új fajokról lehet megtudni, hogy egykor hol éltek. Például a gyűjteményekből értékes faunisztikai adatok kerültek elő a mára már Magyarországról kipusztult faj, pl. a kövirigó (Monticola saxatilis), a kerti sármány (Emberiza hortulana) egykori elterjedési és állományviszonyairól. De a gyűjteményekben található tojások faunisztikai adataikon túlmenően sok területen felhasználható a
vizsgálatokhoz, így például kakukk (Cuculus canorus) fészekparazitizmusát kutató viselkedés ökológiai vizsgálatokban. Agárdi Ede az első kakukktojást például 1909-ben fedezte fel, majd összesen 65-öt gyűjtött, főleg vörösbegy fészekaljakkal együtt, de talált a citromsármány, tövisszúró gébics, ökörszem, nádirigó, és sisegő füzike fészkében is. Magyarországon a két leggyakoribb kakukkgazda madár a vörösbegy az erdőkben és a nádi rigó a síkvidéki nádasokban, annak is inkább a szélein. A nádirigónál szinte tökéletes a kakukk és a gazdamadár tojásainak hasonlósága, a nádig rigók legalább 60%-os arányban ki is költik a kakukktojást. 


A madártojások

A kutatásokon túl minden gyűjteménynek van esztétikai értéke is. Egyre jobban egy látszólagos világban élünk, ritkán találkozunk a természettel közelről, bizonyos résezit a természetnek még a gyakori túrázók sem láthatnak, és amit nem ismerünk, azzal nem is igazán törődünk. Furcsa ellentmondás, de a gyűjtemények létükkel elősegíthetik, hogy jobban odafigyeljünk és jobban védjük a természetet, pusztán már azzal is, ha kiállításokon meggyőződhetünk a szépségéről.

A madártojásokat igen nehéz fajra meghatározni, csak kevés szakértő vállalkozik erre a tanulásra. A madártojások változatos méretükben, alakjukban, alapszínükben és mintázatukban, melyek öröklöttek és a fajra jellemzők.


Ma úgy tartják a kutatók, hogy a fehér lehet a madártojások legősibb alapszíne, mert a madarak legközelebbi rokonainak – a hüllőknek a tojásai is fehérek. Fehér alapszínű tojással ma elsősorban azoknál a madaraknál találkozhatunk, akik odúba vagy védett helyre rakják tojásaikat, mint pl.: a fekete harkály vagy a sarlósfecske.


Alapszín a széles földrajzi elterjedésű fajoknál ugyanazon fajon belül is változhat, pl. az erdei pinty hazánk erdeiben és parkjaiban mindenhol költött egy kék és egy vörös alapszínű tojástípusa is elterjedt.


A tojások mintázata lehet nagyon szép díszes, mint a nádi sármányé, vagy pedig a környezetéhez alkalmazkodó, mint a talajra költő parti madaraké. Alakjuk a hegyestől az oválison át a kerekig terjedhet.


A nagy goda tojásai csúcsosak, és mindig heggyel befelé helyezkednek el a talajra rakott fészekben, a tojások forgatáskor így nem gurulnak szét.  


Egyik legnagyobb, de nem a legnagyobb tojást a túzok rakja, és az egyik legkisebb méretűt talán az őszapó.


A madárfészkek

A madárfészkek nagyon kevéstől eltekintve minden madárfészek mesterműnek tekinthető. Legegyszerűbben úgy győződhetünk meg erről, ha saját magunk megpróbáljuk utánozni őket, és csak a legegyszerűbb felépítésűnek tűnőt nézzük, mondjuk egy fehér gólya fészkét. Egy szarkáéval utána már nem is igen próbálkozunk. Három nagyon szép és bonyolultan felépített fészek az énekes rigóé, aki még ki is tapasztja belül a fészkét, a függő cinegéé, aki nyárfa virágzatát használ fel az építéshez, és az ágra függeszti alkotását, valamint a nádi rigóét, akik nádszálakat fűznek össze.


Felhasznált irodalom:
Haraszthy László (2012): A Janus Pannonius Múzeum madártojás- és fészekgyűjteményeinek katalógusa. In: Kisbenedek T. (szerk.) A Janus Pannonius Múzeum gyűjteményeinek katalógusa sorozat. Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Pécs: p. 100.

A TOJÁSGYŰJTEMÉNYT BEMUTATÓ TANULMÁNY ELSŐ RÉSZE
A DIGITÁLIS BARANGOLÁS SOROZAT RÉSZEI